Milyen fűtési módot válasszunk?

Mit válasszunk fűtésre, ha jön az ordítóan hideg tél?
 
Ősztől rövidebbek a napok, hűvösebbek a nappalok, éjszaka már fagypont alá száll a hőmérő higanyszála. Nem csoda, ha sok ember aggódva tekint a tél elé, hisz a családok téli kiadásainak jó része fűtésre fordítódik. Mindenki szeretné, ha idén kevesebbet kellene erre költeni, ehhez azonban azt nézzük meg először, milyen fűtési típusok közül választhatunk.
 
Legkézenfekvőbb a hagyományos szilárd tüzelésű fűtés, ezek fűtőanyaga lehet fa, szén, pellet, brikett. A fűtési eszközök kazánok, beépített és szabadon álló kandallók, különféle kályhák lehetnek.
 
Gázt használva fűtőanyagnak, szóba jönnek a kazánok, konvektorok.
 
Elektromos fűtés esetén az elektromos hősugárzók, és hőszivattyúk alkalmazhatók ez utóbbinak három vállfaja is használatos a geotermikus, a levegő-levegős, és a víz-levegős. A hőszivattyú lehetne a jövő útja, hiszen takarékos és modern. Ami visszaveti az alkalmazását, hogy csak nagy beruházási költséggel lehet kiépíteni egy ilyen fűtési rendszert.  Elektromos fűtést leginkább ott választanak, ahol nincs más alternatíva. Vagy nem lehet bekötni a gázt, vagy nincs olyan lehetőség, amellyel az égésterméket elvezetése megoldható lenne.
 
Léteznek még az olajradiátorok, olajkályhák, illetve a legtisztább és a modernkor igényeinek leginkább megfelelő vákuumcsöves és síkcsöves napkollektorok.
 
Elterjedés szerint a számok azt mutatják, hogy az emberek fele még mindig gázzal fűt, de a gázkazánok, konvektorok piaca egyre szűkül évről évre. Egyre népszerűbbek a szilárd tüzelésű eszközök, kazánok, kandallók, főleg vidéken, családi házakban. Akár a meglévő gázkazán mellé is beraknak manapság egy alternatív fűtési rendszert, például szilárd tüzelésű öntöttvas, vagy lemezkazánt.
 
Örvendetes tény, hogy néhányan már nyitnak az olyan újabb irányzatok felé nálunk is, mint a hőszivattyú. De ennek piaca Magyarországon még sajnos elenyésző, a becslések szerint 1000 darabot forgalmaznak évente.
 
Amikor valaki váltani akar, vagy egy új otthonba, üzembe tervezi meg a leendő fűtést, különböző szempontokat összevetve kell meghoznia a döntését. Ezek kezdődnek a vásárlási, beüzemelési költségeknél, és persze nagyon lényeges, hogy amikor már „üzemszerűen” működik a fűtés, az mennyi pénzbe kerül majd. Szempont a megbízhatóság, tartósság is, és az, hogy a nagyobb kezdeti befektetési költség mennyi idő után fordul át, mikor térül meg. Sajnos ma még előfordulhat, hogy egy modern, de drága fűtési rendszer megvásárlása szinte sosem térül meg. Szerencsére ma már ezen a piacon is megjelenik vevőként a környezettudatos vásárló, aki nem csak az árakat nézi. Ő a napkollektorok, a hőszivattyúk, vagy a pellet tüzelésű kazánok közül választ.
 
Az hogy melyik fűtési mód ajánlott valakinek, elsősorban a fűteni kívánt terület nagyságától, a befűteni kívánt felépítmény fizikai tulajdonságaitól (mikor és miből épült, milyen a szigetelés, nyílászárók, belmagasság, tájolás) valamint egyéb lehetőségektől (van e gázkiállás, elektromos áram bevezetve a házhoz, lehet e lefelé fúrni a telken egy geotermikus hőszivattyú esetén stb.) függ. Egy kisebb lakásnál, ahol a fűtési szezonban a fűtés költsége összesen 80e Ft nehéz elképzelni, hogy egy kétmilliós induló költségű hőszivattyú gazdaságilag jó választás. Ehhez a gázkazán való, az a jó döntés. Csak ennél jóval magasabb fűtésszámlák esetén van remény a megtérülésre, ekkor érdemes hőszivattyút, vagy napkollektort választani. A napkollektort érdemes kiegészítő, rásegítő fűtésként is alkalmazni egy, már meglévő fűtésrendszer - pl: gázkazán - mellé. Talán meglepő, de egy 120nm-es irodának is a gázkonvektor lehet az ideális választása, amit csak akkor kell üzemeltetni, ha napközben ott emberek dolgoznak. A fűtés egyik sarkalatos pontja a szigetelés, érdemes arra is gondot fordítani, hogy a nyílászárók újak legyenek, de legalábbis jól zárjanak.
 
A magyar ember ma még mindig árat vesz, ahelyett, hogy a számára a legkedvezőbb mellett döntene. Ezt azt jelenti, megnézi a legolcsóbbat, és úgy megy felfelé a választási listán, hogy azt veszi meg, amiről úgy gondolja az már neki megfelelő. Hiszen számára az ár/érték arány az, ami számít, de az ár súlyozottan. (Nem véletlen, hogy a Warnex is a legolcsóbb fatüzelésű belépő modell kandallóból ad el legtöbbet.) Sajnos a magyar vásárlóknak a tapasztalatok szerint egyéb szempontok, kényelem, komfortérzet kevésbé számítanak. Bár a falfűtés/hűtés komfortérzete az egyik legjobb, - mert nem direkt fújja az ember arcába a hideget/meleget, mint egy klíma, vagy kandalló – mégis elenyésző ennek a fűtési rendszernek a száma Magyarországon.
 
Érdekesség, hogy néhány vásárló márka-hű, - főleg a gázkazánoknál, - ami már volt neki, és bevált, olyat vesz legközelebb is, mindegy hogy az a márka jelenleg hol tart a piacon.
 
Régen egyértelműen a szilárd tüzelés volt a legnépszerűbb, aztán a 80-as 90-es években jött a gázprogram, gázár támogatás – mindenki gázkészüléket akart. Mára változott a helyzet, a megemelkedett gázárak miatt és a kiszolgáltatottság érzése miatt sokan újra a szilárd tüzelésű termékek felé veszik az irányt, a Warnexnél is nő ezeknek a termékeknek az eladása.
 
Különbség van abban is, hogy családok, vagy cégek választanak fűtési módot. A családi fűtésválasztás rugalmasabb, hiszen egy vállalatnál senki nem fog arra figyelni, hogy folyamatosan rakjon a tűzre fát, míg egy családnál ez magától értetődő. Vállalatoknál könnyen kezelhető, viszonylag takarékos fűtésrendszereket választanak, ez legtöbbször egy nagy központi gázkazán, esetleg napkollektorok, napelemek.
 
Az sem mindegy hol található a fűtendő helyiség. Hétvégi házakra jellemző a kandalló, cserépkályha, kályha, esetleg a napkollektor. Falusi családi házaknál a szilárd tüzelésű kazán, kandalló, cserépkályha. Ez utóbbi gázzal is működhet, ami kényelmesebb, hiszen nem kell állandóan rárakni a fát. Városi családi házaknál a gázkazán még mindig a legelterjedtebb, mert ez egy kényelmes fűtési mód. Emellett használnak még konvektorokat, kandallókat.
 
Elhelyezkedéstől függetlenül a gyárak, üzemcsarnokok, csarnokok, az elektromos vagy gázzal működő hősugárzókat használják túlnyomórészt, mivel itt nem kell az egész légteret befűteni, hanem közel a földhöz csak oda sugározni a hőt, ahol mozognak a dolgozók.
 
Az irodaházaknak általában házközponti kazánjaik, hőszivattyúik vannak.
 
A Warnex Zrt. a teljes fűtési szortimentben tud kínálni megfelelő megoldást, de a legerősebb, és a legnagyobb kínálata a szilárd tüzelésű kazánok, kandallók, kályhák kategóriában van. Itt közel 50 termék közül választhatnak a vevők. Érdekes, hogy a régen jól bevált, fatüzelésű sparhelt-ekre is van igény, talán azért is, mert ezek fűtésre, és főzésre egyaránt alkalmasak.