A XX. század technikája, a klíma, amely kiegészítő fűtésre is használható
Elsőként a definiálás, a félreértések elkerülése érdekében:
A légkondicionáló, vagy klímaberendezések (mindkettő ugyanaz, csak elnevezésbeli különbség van köztük) olyan eszközök, rendszerek, vagy mechanizmusok, melyek a levegő hőmérsékletét és páratartalmát (általában zárt területen) hivatottak megváltoztatni. Működésüket általában a hűtéshez kötjük, pedig a fűtést is hívhatnánk légkondicionálásnak, vagy klimatizálásnak. Cikkünkben a továbbiakban klimatizálásról, klímaberendezésekről beszélünk, de ez alatt természetesen a légkondicionálást, légkondicionálókat is érteni kell.
A klímaberendezések használata ma már nagyon elterjedt olyan helyeken, (családi házakban, lakásokban, panellakásokban, tetőtereken) ahol kifejezetten meleg van. Az irodaházakat, hoteleket manapság pedig eleve úgy tervezik, építik, hogy a klímaberendezések a mindennapos használat részei.
A lakásokban található klímaberendezésekhez hasonló elven működnek a gépkocsik, teherautók, buszok klímái. Ezekben a hűtőfolyadékot bizonyos idő után cserélni kell (átlag 10 évente), vagy ha esetleg elfolyik, akkor pótolni.
Sok dologról tudjuk, hogy nincs új a Nap alatt. Talán nem gondoljuk, hogy a klímaberendezések is ilyenek, hisz első változataikat, már az ókori Egyiptomban megtaláljuk. Persze akkor még egész más elven – de lássuk be rendkívül ötletesen – működtek. Az ablaknyílásokon fellógatott nádra folyamatosan vizet engedtek, a folyamatosan párolgó víz az ablakokon keresztül a fuvallatokk segítségével bejutott a belső légtérbe, ezáltal hűtve, és egyben megváltoztatva a benti levegő páratartalmát. Az ókori Rómában úgy védekeztek a nagy hőség ellen, hogy egyes házak falaiban vizet keringtettek, ami hűtötte a falakat, és a levegőt is.
A modern klimatizálás a XIX. századra vezethető vissza, az első nagyobb elektromos klímaberendezést 1902-ben találta fel Willis Haviland Carrier. A lakosság által szélesebb körben elterjedt klimatizálás az 1920-as évektől kezdett kialakulni.
Magyarországon a klímatizálás a 70-es, 80-as évektől kezdett elterjedni, kezdetben ablak klímák formájában, majd később a split és mobil klímák is megjelentek.
Sokan talán nem is gondolnak rá, de kiegészítő fűtésként is használhatóak a klímaberendezések. Tavasszal vagy ősszel egyszerűbb és takarékosabb őket bekapcsolni fűtési módban, mint a teljes fűtési rendszert. Figyelni kell azonban rá, mert 10 Co külső hőmérséklet alatt már nem hatékony a használatuk, mínuszokban pedig kifejezetten gazdaságtalan klímával fűteni.
Működési elvüket tekintve a hűtést a klímaberendezés általában egy sima „hűtőszekrény elv” alapján oldja meg. A berendezés hőszivattyúja az alacsonyabb hőmérsékletű közegből a magasabb hőmérsékletű közegnek átadja energiáját, hőmérsékletét, ezáltal a hűtőbordákon keresztül képes a levegő hűtésére. Fűtéskor a mechanizmus pont az ellenkezője az előbbieknek.
A klímaberendezések több típusa, generációja ismert.
Legrégebbi az ablak klíma, mely a kezdetekben terjedt el, s még ma is sok ilyet lehet látni régi irodaházak ablakain. Előnye volt, hogy könnyen és olcsón be lehetett szerelni. Egy egységből áll, mely félig kilóg az épületből, (kompresszor rész) a másik fele bent van az épületben, és ott fújja be a hideget. Hátránya, hogy hangosabb egy split klímánál, és hatásfoka is alacsony. Ma már ezt a készüléktípust nem forgalmazzák, nem is lehet kapni ilyen készüléket.
Általában kényszermegoldásként jön szóba a mobil klíma, olyan helyeken ahol a split klíma felszerelésére nincs lehetőség. Nincs beszerelési költsége, a készüléket a szobában helyezzük el, csak a kivezető csőnek kell egy kis lyuk a falon vagy ablakon, ahol kifér és kivezethető a cső a szabadba. Hátránya elsősorban a hangossága hisz mivel minden egy testben van, a kompresszor is a szobában üzemel, másrészt ennek is alacsony a hatásfoka.
A split klímák a legmodernebbek és a legjobb választások. Két részből állnak, egyrészt a kültéri egységből, ebben van a kompresszor, - ami a hangos része a dolognak, - ezért működésük alapvetően halk. Emellett van a beltéri egység, ami a hideg/meleg levegőt fújja ki a szobában. Hatásfokuk magasabb, mint a mobil, vagy ablak klímáké, bár beszerelési költségük relatív magas, kb. 50e Ft. A split klímáknak több változata ismert, legelterjedtebbek a falra szerelhető modellek, ilyenkor a beltéri egységet a falra szereljük fel a szobában. Létezik még oszlop klíma is, ebben az esetben a kültéri egység szintén kint van a ház oldalán, a beltéri egység pedig egy földön álló oszlopszerű termék. Nagyobb belső terek (éttermek, előcsarnokok) hűtését oldják meg ezekkel az eszközökkel. A központi klíma rendszert szállodák, irodaházak alkalmazzák. Ilyenkor egy központi készülék segítségével generálják a hideg (meleg) levegőt az előbb említett elven, és minden helyiségbe külön légbefúvó csöveken keresztül érkezik a hideg/meleg levegő. Praktikus, mert általában szobánként lehet velük szabályozni a hőmérsékletet.
Működés szerint is feloszthatjuk a klímaberendezéseket.
Az On/off-os klímaberendezés esetén a kompresszor teljes sebességgel működik, és amikor elértük a készülékkel a kívánt hőmérsékletet, akkor a kompresszor leáll. Amikor a belső szenzor jelez, hogy hűvösebbre vagy melegebbre van szükség, a kompresszor újra indul, majd adott hőmérsékleten újra leáll.
Az Inverteres technológia esetén a működés folyamatos, ha kicsit kell csak hűtenie vagy melegítenie a klímának, akkor a kompresszor alacsony fordulatszámon forog, ha nagyon kell változtatni a hőmérsékleten, akkor magasabb fordulatszámon. Ilyenkor a szenzor a forgási sebességet szabályozza, a kompresszor folyamatosan működik. Az inverteres klímák sokkal gazdaságosabbak, kevesebbet fogyasztanak, mint az On/Off-os készülékek, emiatt ezeknek a készülékeknek az ára magasabb.
Költséghatékonyság tekintetében a klímaberendezések általános előnye, hogy annyit fogyasztanak, amennyit használjuk őket. Általában 3-5-ször annyi energiát tudnak leadni, mint amennyit felvesznek. Emellett a split klímáknak van egy beszerelési költsége, átlagosan 60-70e Ft. Tisztítani és ellenőrizni minden évben, a szezon megkezdése előtt ajánlatos a rendszereket. A klímát érdemes csak akkor használni, amikor valóban szükség van rá, mert költséges lehet, ha egész nyáron, éjjel-nappal működtetjük.
Érdekesség, hogy a világ klímaberendezés igényének 90%-át 5 nagy kínai gyár termelése fedezi. Ezek a gyárak látják el klímakészülékkel gyakorlatilag az egész világot. Egy-egy gyár akár 10 millió db felett is képes gyártani évente. Élettartamuk a mai készülékeknek már elég hosszú. 10-20 évig is elmennek, gyakori hűtőfolyadék a klímákban az R410A és az R32 gáz.
Minden készüléknek más a rájuk jellemző COP, SCOP, EER, SEER mutató. Magyarországon és az EU-ban kötelezően meg kell, hogy feleljenek a klímakészülékek a különböző EU rendeletekben leírt normáknak. (SEER: szezonális energiahatékonysági tényező (Seasonal Energy Efficiency Ratio) – hűtési üzem esetén / SCOP: szezonális energiahatékonysági tényező (Seasonal Coefficiency of Performance – fűtési üzem esetén)
