A legelterjedtebb fűtési mód a gáz. A gázzal való fűtés nem olyan magától értetődő dolog, mint hogy rádobunk egy fahasábot a tűzre, a gázzal való fűtés lehetőségéhez a kémiának bizonyos szintre el kellett érnie. A kezdet, hogy a 17. században egy érdekes kísérlettel Johann Baptist van Helmont belga orvos, kémikus és fizikus rájött, hogy a levegőn kívül más gázok is vannak. Zárt térben hevített faszenet, majd ennek befejeztével, mikor már csak hamu maradt az edény alján, újra megmérte a súlyát, s megállapította, hogy az edény és annak tartalma ugyanolyan súlyú maradt. Kísérletével megalapozta a fizika gázokkal foglalkozó ágát.
A gázok megismerése után megnyílhatott volna korábban is a lehetőség, mégis csak a XIX. század végén kezdték el Amerikában fűtésre használni a földgázt, Európában, pedig csak a XX. század második felében. A magyarországi lakossági gázfűtés igazi mennyiségi változása a hetvenes, nyolcvanas évekre tehető, a kilencvenes évek óta pedig, az új építésű társasházak szinte kizárólag mind földgázüzemű kazánokból nyerik a fűtési energiát.
A különböző országokban a fűtési módok elterjedését nagyban befolyásolja, hogy milyen mennyiségben rendelkeznek az adott bányakinccsel. Magyarország helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik, amelynek a kitermelése közel száz éve folyik, és 1990-es évekig a kitermelt földgázmennyiség folyamatosan emelkedett. Ekkortól visszaesés tapasztalható, mely egyrészt a kutatásra fordított összeg csökkenésével, illetve külföldi vásárlási kötelezettségeinkkel magyarázható. Az ország sohasem volt önellátó földgázból, bár ennek a lehetősége fennállt. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd m³ volt, miközben az évi fogyasztás 7 milliárd m³. Ugyanebben az évben a Szovjetuniótól mégis a hiányzó 0,5 milliárd m³ földgázt helyett 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk. A magyar energiatermelés 1990-től stagnál, s bár jelentős tartalékaink vannak - Magyarország még ki nem aknázott földgázkészletét mintegy 120 milliárd m³-re becsülik – mára már az ország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek.
A fűtéshez használt gáz típusa országonként más és más, de még Magyarországon belül is egyes területeken eltérő. Magyarországon a legáltalánosabban használatos gáztípus a „H” típusú földgáz.
Egy 2005-ős felmérés alapján a fűtési módok megoszlása: távfűtés 17,70% a gázfűtés 58,50% egyéb 23,80%. Még, ha azóta történt is valamelyest elmozdulás a legelterjedtebb fűtési mód a gázfűtés.
A több mint 50 %-os elterjedtséget az előnyeinek köszönheti. Nem kell tárolni a tüzelőanyagot, könnyen szabályozható a felhasznált gázmennyiség, a hagyományos fa- széntüzelésnél környezetbarátabb, s még mindig olcsóbb a villanyfűtésnél. Hátránya, hogy a nagyobb házaknál már nem olyan gazdaságos, a modern pellet kazánoknál és hőszivattyúknál környezetszennyezőbb, illetve, hogy a gázszolgáltatók és az exportáló országok kiszolgáltatott helyzetbe hozhatnak bennünket, fogyasztókat.
Elterjedt kényelmes tüzelési mód a gázfűtés, kazánok, konvektorok használata, hisz nem kell fát, vagy egyéb tüzelőanyagot rakosgatni a kazánba. A kényelem abból adódik, hogy a vezetékes gáz gázcsövön keresztül érkezik, havi mérőóra leolvasás alapján lehet kiegyenlíteni a számlát az elfogyasztott m³ alapján. Csak beállítom, azt az értéket, amelyen fűteni szeretnék, és működik a rendszer. Palackos gáz esetén elég cserélni a tartályt, így teljesen pontosan követhetjük a fűtésre szánt kiadásokat. Ez csatlakoztatható gázkazánhoz, tűzhelyhez, hősugárzóhoz. A palackos gázt hétvégi házaknál, vagy olyan helyeken használják, ahol nincs gázkiállás. Hosszú távon nem túl takarékos, pl. egy egész fűtés szezont palackkal fűteni, mert a palackos kiszerelésű gáz ára fajlagosan magasabb, mint a vezetékesé. Magyarországon még mindig a lakosság közel 50%-a fűt gázzal, bár egyre többen választják főleg vidéken a családi házaknál a szilárd tüzelésű módokat.
Amikor a megtakarításokról esik szó, az is felmerül, melyik a legköltséghatékonyabb fűtési mód. A fűtés költségéhez nem csak az üzemelés költségét kell számolni, hanem, az azt megelőző beruházást, a készülék megvételét, a beszerelés, beüzemelés költségét is. ( Ez utóbbit csak annyi évre szabad lebontani éves viszonylatra, ameddig a készülék valóban működni is képes.) Hőszivattyúval, napkollektorral valószínűleg olcsóbb fűteni, de nagyobb a kezdeti beruházás ezeknél a fűtési módoknál. A fafűtésnél pedig, a költség nagyban függ attól, hogyan jutunk hozzá a fához. Szedjük az erdőben, a ház körül és nem kell érte pénzt adnunk, vagy meg kell vennünk a fa köbméterét.
Gázkészülékeket sokan gyártanak jó minőségben. Ezek a készülékek fajlagosan olcsók (hőszivattyúhoz, pellet kazánokhoz képest) és nagyobb múltjuk miatt megbízhatóak is.
A gázfűtés eszközei főleg a gázkazánok, konvektorok, siesta infra fűtéses hősugárzók. (ez utóbbiak palackkal üzemelnek.). Emellett vannak ipari méretű gázzal működő hősugárzó csövek, melyek sugárzó hőt biztosítanak, pl. egy csarnokban. Főzésre alkalmasak, a gáz főzőlapok, gázsütők és ezek kombinációja a gáztűzhelyek. Ezek központi gázcsőre, vagy gázpalackra kötve egyaránt működhetnek.
Mint a leggyakrabban használt eszközt, a gázkazánt érdemes bővebben megismerni. Típus szerint vannak a nyílt égésterű gázkazánok, ezek a régebbi típusok. Működésük alatt a láng közvetlenül érintkezik a helyiség levegőjével, a szükséges oxigént a lakás légteréből nyeri. Hátránya, hogyha nincs elegendő oxigén, tökéletlen égés jön létre, ami légúti panaszokhoz vezethet. A kazán elején gyújtónyílás található, a füstgázt kéményen keresztül vezetik el.
Modernebb technológia a zárt égésű (turbós) gázkazán, szinte minden újabb típus így működik. Ennél az oxigént házon kívülről nyerik az égéshez, egy erre szolgáló csövön keresztül, emiatt a technológia jóval biztonságosabb. A modern lakásoknál, ahol a nyílászárók jól zárnak ezt a típust javasolják.
A kondenzációs gázkazánok technológiájukból adódóan hasznosítják az egyébként a más gázkazánok esetén a füstgázzal elillanó hőt is, ezzel közel 11% hatásfok növekedést érnek el. Minden tekintetben megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak, használatuk elsősorban alacsony fűtéshőjű rendszereknél (padlófűtés, falfűtés) gazdaságos, itt érhetők el a legnagyobb megtakarítások. A kondenzációs gázkazán sokkal kevesebbet fogyaszt mint egy sima kéményes vagy turbós gázkazán.
