Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Radiátorok

Radiátorok - Fűtési eszközök, amiket mindenki ismer
 
A radiátor napjaink legelterjedtebb hőátadó közege. Ha egy egész házat vagy lakást egy központi helyről szeretnénk fűteni, pl. egy központi fűtőegységről (kazán, vízteres kandalló) vagy távfűtéssel, akkor általában radiátorokat használunk.
 
Sok ország szeretné a maguk találmányának tudni a radiátorokat, az azonban bizonyos hogy az 1700-as években orosz mérnökök terveztek már víz alapú központi fűtésrendszert, és az 1800-as években, már voltak gőzhevítésű rendszerek. Nagyjából a XIX. század közepétől már a maihoz hasonló radiátorok üzemeltek. Eleinte öntöttvasból készültek, később jelentek meg és terjedtek el a lemezradiátorok.
 
A radiátorok használata nagyon biztonságos, legyen szó akár távfűtésről, akár központi fűtésről. Nincs gázszivárgás veszély, és nem fenyeget szénmonoxid mérgezés.
 
Kezelésük egyszerű, elég beállítani a hőmérsékletet a kapcsolón. Egyedül arra kell figyelni, hogy a hőmérséklet azonosan egyenletes legyen a radiátor alján és felső részén. Ha a tetejénél jóval hidegebbnek érezzük mint lent, akkor ezen légtelenítéssel segíthetünk. A légtelenítést egyébként a fűtési időszak kezdetén egyébként is ajánlatos elvégezni.
 
A központi fűtéses rendszerek egyik legelterjedtebb hőátadó egysége a radiátor. feladata a fűtendő helyiség hővesztésének pótlása. Ezt úgy érjük el, hogy adott hőmérsékletű forró vizet - hőhordozó közeget - a kazánból, vagy kandallóból a radiátorba vezetünk, a forró víz leadja a hőjét a radiátor felületén keresztül a helyiség levegőjének. Ez alatt a víz lehűl, és a radiátor elmenő kivezetésén keresztül távozik.
 
A radiátor teljesítménye három dologtól függ, a méretétől, a felületének nagyságától, és a keringtetett víz hőmérsékletétől. Amikor ilyen fűtési módot választunk, vegyük figyelembe a kifűteni kívánt helyiség méretét, az ajtók, ablakok számát, méretét, a szigetelés milyenségét, az elérni kívánt hőmérsékletet, a külső hőmérsékletet, és a radiátorba vezetett víz hőmérsékletét. Méretezéskor, elhelyezéskor érdemes szakember segítségét igénybe venni, alapelv, hogy a lakás egyenletesen legyen kifűtve.
 
A radiátor alternatívája a légbefúvással működő rendszer, de ez viszonylag drága és hangos. Elsősorban szállodákban, irodaházakban terjedt el.
 
A radiátor anyagát tekintve lehet öntöttvasból, ezek a régebbi típusok, lemezből, ezek a legelterjedtebbek és gazdaságosak, valamint alumíniumból, melyek drágák ugyan de nagyon jó a hőátadó képességük és formatervezettek.
 
Radiátor változatoknak tekinthetők a törölköző szárításra használt fürdőszoba radiátorok, az elektromos radiátorok és az olajradiátorok. Az elektromos radiátor a konnektorba dugva a benne lévő fűtőszálat izzítja fel, és olyan helyiségben használatos ami nem igényel állandó fűtést pl. WC, vagy fürdőszoba. Az olajradiátor egy népszerű típusa kerekeken gördíthető, mobil működése szintén elektromos áramot igényel.
 
A szükséges légtelenítés elvégzése a radiátor megfelelő működésének alapfeltétele. Ha a fűtésrendszer levegős, a fűtőtestben a levegő, mint egy „légzsák" gátolja a radiátor megfelelő működését. Légtelenítő szelepet kell elhelyezni a kazánnál, és automatikus szelepeket az osztó-gyűjtő egységeknél. A helyi légtelenítő szelepeket a radiátorokon találjuk, használatuk csak akkor indokolt, ha csörgő hang utal a levegő jelenlétére. Előfordulhat, hogy többszöri légtelenítés ellenére is levegős marad a rendszer, mivel a szelepeken a levegő nem csak ki, hanem befelé is áramlik. Ha a légtelenítésünk ellenére továbbra is marad levegő a rendszerben, vegyük igénybe szakember segítségét.
 
A radiátorok 20-30 évet kibírnak megfelelő karbantartással, legnagyobb ellenségük a korrózió. Ezt egy potenciálkülönbségen alapuló elektrokémiai folyamat okozza, a rozsdásodás végső eredménye a fém átlyukadása. A rozsdásodás lelassítható, teljesen megállítani lehetetlen. Megoldás lenne a tökéletesen zárt fűtésrendszer, ilyen azonban csak elméletben létezik. Korróziót pusztán rendszeren belüli eltérő oxigéntartalmú közegek is okozhatnak, ezért is fontos a légtelenítés.
 
Ha valamelyik radiátort cserélni akarjuk, figyelnünk kell, hogy anyaga megegyezzen a régi radiátorok anyagával, mert az eltérő anyagok belső elektrolízist hoznak létre, amely előbb-utóbb valamelyik kilyukadásához vezet.
 
A Warnex Holding Zrt. radiátor kínálatában a legelterjedtebb modellek találhatók.
 
A lemez radiátorokat 22-600/400-as mérettől egészen 22-600/2000 méretig (érdekes méret, pl: 11-600/400) forgalmazzák. Tájékoztatásul a 22 azt jelenti, hogy dupla soros (vastagságra utal), a második szám a magasságot, a harmadik a hosszát (szélességét) mutatja mm-ben.
 
Tartalomhoz tartozó címkék: Fűtés